ÓKORI OLIMPIÁK
Olümpiai játékok az ókori Görögországban, Olümpia városában, Zeusz tiszteletére, négyévente rendezett vallási ünnep volt. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy mikor rendezték az első ókori játékokat, a kutatók megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítják az antik Görögországból elindult mozgalmat amit összesen 292 alkalommal rendezték meg. A négy évenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az játékokat, ami kb. négy évenként volt és a mai július vagy augusztus hónapra esett.
Az esemény eredetét homály fedi de több mítosz is foglalkozik vele…
Az egyik legenda Pelopszról, Olümpia királyáról, (Peloponnészosz névadójáról) szól, akinek felajánlásokat tettek a játékok során. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt Poszeidón tengeristen segítségével.
Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki megnyert egy versenyt Olümpiában, ezután elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni.
Szól egy legenda Iphitosz éliszi királyról is, aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – hogy hogyan menthetné meg népét a háborútól. A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését javasolta.
Bármi is legyen a történet alapja, egy biztos az olimpiák idjére felfüggesztették a háborúskodást.
A játékokat az Olümposz hegye után – ahol a görög istenek laknak –, nevezték el olümpiainak.
Eleinte a játékok egy naposak voltak és kizárólag stadionfutás volt, aminek hossza 192,27 méter Héraklész lábméretének négyszázszorosa. A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered. Az évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás, birkózás, pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés – az utóbbi három nem volt önálló versenyszám).
Az új számok hozzáadása miatt a fesztivál 1 naposról 5 naposra nőtt, amiből 3-at használtak a versenyek lebonyolítására, a maradék 2 nap pedig a vallási rituáléké volt…
1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé, ezt követte a pentathlon ami az öttusa elődje.
3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt majd a 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban.
4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok (ökölvívás, birkózás, pankráció), fegyveres futás
5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma
Olümpia városában a versenyekre, évről évre egyre több néző volt kíváncsi, a játékok fénykorában ez a szám elérhette akár az ötvenezret is. Felépítették tehát az első “olimpiai falut”, amely nagy épületekből, vendégházakból és a szokásoknak megfelelően fürdőből állt.
Az olimpiai helyszínét a 6. században egy földrengés döntötte romba.
A győztesek szent olajfáról, aranykéssel lemetszett olajágból font koszorút kaptak valamint életnagyságú szobrot is készítettek róluk a városállamukban pedig teljes ellátásban részesültek. A további helyezettek nem kaptak semmit, neveiket sem jegyezték fel.
Csapatversenyeket nem rendeztek, kizárólag egyéni versenyszámok voltak.
A játékok előtt a résztvevőknek kilenc hónapig edzeniük kellett saját hazájukban, 30 napig pedig Olümpiában.
Csak férfiak vehettek részt a versenyeken (nők még nézőként sem) egy módja volt a női részvételnek: ló- és kocsi tulajdonosként. Küniszka spártai hercegnő ilyenformán két alkalommal is megnyerte a négylovas versenyt.
Az atléták meztelenül versenyeztek, alkalomadtán olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, nemcsak azért, hogy a bőrük sima és csúszós, hanem hogy vonzó is legyen.
A játékokat vagy I. Theodosius 393-ban, vagy unokája, II. Theodosius tiltotta be 435-ben. Szándékaik szerint a kereszténységet államvallásává kívánták tenni és a játékok a klasszikus görög politeizmust (több isten hitet) idézték fel.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
http://magyarbirkozas.hu/index.php/-ez-mar-toertenelem/okori-olimpiak?fbclid=IwAR02c7rms5QJWlEjVuNIUTyk8gfZymHCpwNFdWNnYMC55kodjDiwEun5jo8
Wikipédia
https://tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/ooj.pdf