MIÉRT NYÚL A (KIS)NYÚL, HA NEM KÁPOSZTÁÉRT?

MIÉRT NYÚL A (KIS)NYÚL, HA NEM KÁPOSZTÁÉRT?

Csak semmi viccelődés Drága Olvasó, ez egy nagyon komoly kérdés. Tudományos kutatók is vizsgálták a kisnyulak táplálék preferenciáját vagyis azt, hogy mi a kedvenc csemegéjük és miért pont az.

A történet lényege ….

A gond ott kezdődött, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park területén rendszeresen leégtek bizonyos ősborókás-nyárfás ligetek. A vizsgálatok megállapították, hogy az aljnövényzetet alkotó gyomfélék nyár végére kiszáradtak és lángra lobbanva felgyújtották a védett növényeket is. Ott, ahol az aljnövényzet rendszeresen lelegelésre került ott ez ritkábban fordult elő.
És itt lép a színpadra történetünk főszereplője a kisnyúl, pontosabban az üregi nyúl.
Az üregi nyúlról a továbbiak megértéséhez annyit érdemes tudni, hogy kisebb termetű a mezei nyúlnál, fülei rövidek és kedves kerek feje van, továbbá igen szapora. Lenne, ha időszakonként különböző fertőzések nem tizedelnék meg az állományát. 1994-ben például egyszerre két vírusbetegség támadta meg, a megmaradt és legyengült példányokkal pedig a téli Tartós hótakaró végzett. Gyakorlatilag egyes területeken kipusztultnak tekintették.
Ráadásul a közhiedelem is kártékonynak tartotta, mert mindent megrágott. Ez a borókára azonban csak kevésbé igaz.

Pár mondat a borókáról…

A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.
Számtalan hatóanyagot tartalmaz, ezeknek egy része fajtától függően túlfogyasztás esetén mérgező lehet.
Bár a felnőtt nyulak nem szívesen esznek mérgező növényeket, ha nincs más, ki tudják választani a kevésbé ártalmasakat. A bugaci borókásban nem minden boróka egyforma, a hatóanyag-tartalomban négyszeres különbségek is előfordulnak. Ezek között egy laboratóriumi tesztben még a tapasztalatlan házinyulak is különbséget tudtak tenni, nem véletlen tehát, hogy a bugaci borókarágás csak bizonyos, alacsony méregtartalmú egyedekre összpontosul. Bócsán, az erdő másik felében, ahol az anya nem járt elöl jó példával a boróka fogyasztásában, még az alacsony méregtartalom is elegendő a nyulak távoltartásához.
Az üregi nyúl három-négy hét után elhagyja a fészket, arra szüksége van a következő szaporulatnak és nekilát önállóan táplálkozni. De honnan tudja, hogy mit szabad megenni és mit nem? Nos, mérgező táplálék esetében nem célravezető a belátásos tanulás elvét követni, zsákutca lehet a vége..
A kutatások azonban megállapították, hogy a saját lábra állt nyuszik táplálék összetétele, gyakorlatilag az anya étrendjét követi. Vagyis már a pocakban „hozzászoktak egy bizonyos étrendhez.
Amikor a fogságban született, elválasztott kölkök elé az anya számára összeállított takarmányt tették, valósággal fejest ugrottak bele. A szervezetük „emlékezett” az anyatejjel együtt beszívott ízekre, hatóanyagokra.
Innen már „csak egy lépés volt” olyan állomány nevelése, amelyik nem tartja kívánatosnak a borókafogyasztást, de a gyomnövényeket élvezettel fogyasztja, korlátozva annak elterjedését.
A kutatás további fázisában a helyes méretű populáció megállapítása van, figyelembe véve azt is, hogy bizony a helyi rókaállomány étlapján is szerepel az üregi nyúl.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
Kiskunsági Nemzeti Park
terra.hu a borókafélék
wikiorg, az üregi nyúl
Altbäcker Vilmos egyetemi docens, ELTE Etológia Tanszék:
„Borókás üreginyúl: egy állati tradíció kialakulása és következményei”